Retorika alkalmazhatósága Neveléstörténeti tanulmány

Ha a beszéd munkaeszköz...

HangÁr

Beszédoktató Műhely

... mert a beszéd munkaeszköz!



A beszédhez való viszony alakulása a magyar felsőoktatásban

Neveléstörténeti tanulmány


RETORIKAI ÁTTEKINTÉS



TÁRGYA, FAJTÁI, ALKALMAZHATÓSÁGA


A retorika tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét. A közönség, illetve az ügyek fajtája szerint az antik gyakorlat alapvetően a szónoklat két fajtáját különbözteti meg:

   • a gyakorlatit (genosz pragmatikon, latinul: in negotiis)

   • a művészit (genosz epideiktikon, latinul:in ostentatione positum).

Ezt az ősi kettős felosztást Arisztotelész új meggondolás alapján három osztályozássá alakította. Abból indult ki, hogy minden beszédhez három tényező tartozik: a szónok, a beszéd tárgya és a hallgató. Ezért a lehetséges beszédtárgyakat csak aszerint lehet felosztani, hogy a szónok milyen hatást akar gyakorolni a hallgatóra. A szónok két szerepet oszthat befogadójára: 1) megteheti bírónak (kritész), aki a beszéd hatására a szónok által kitűzött cél érdekében dönt; 2) változtathatja szemlélővé (theórosz), aki a befogadás révén indul meg a tárgy vagy a megfogalmazás hatására. A bíróvá tett befogadó dönthet a múltban történt tárgyról, illetve részt vehet egy jövőbeli döntés kialakításában. E meggondolások alapján alakította ki Arisztotelész három beszédfajtáját, melyek:

   • törvényszéki beszéd (to dikanikon genos, latinul:genos iudiciale),

   • tanácskozó beszéd (to szümbuleutikon genosz, latinul: genus deliberativum),

   • szemléltető beszéd (to epideiktikon genosz, latinul: genus demonstrativum).

A hagyományos retorika olyan mesterségbeli előírásokat dolgozott ki (praecepta, regulare), amelyek az anyagról és a kidolgozásról szólnak. Mivel a retorika mesterség vagy művészet (görögül techné, latinul ars), csak a szabályokat figyelembe vevő ember tudja tökéletességre vinni. Ezeknek a szabályoknak az alkalmazása erény, elhanyagolásuk viszont vétek. Ezért határozza meg a római gyakorlat a retorika művészetét, hogy az a helyesen szólás, vagy jól szólás művészete vagy mestersége.

Lantos Erzsébet











© Lantos Erzsébet
HangÁr Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!


oldaltérkép



Retorika alkalmazhatósága | Neveléstörténeti tanulmány

A hagyományos retorika olyan mesterségbeli előírásokat dolgozott ki (praecepta, regulare), amelyek az anyagról és a kidolgozásról szólnak. Mivel a retorika mesterség vagy művészet (görögül techné, latinul ars), csak a szabályokat figyelembe vevő ember tudja tökéletességre vinni.