Főiskola felsőoktatás intézményes formái

Ha a beszéd munkaeszköz...

HangÁr

Beszédoktató Műhely

... mert a beszéd munkaeszköz!



A beszédhez való viszony alakulása a magyar felsőoktatásban

Neveléstörténeti tanulmány

A HAZAI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYES FORMÁI



FŐISKOLA


1790-1845 között "nemzeti főiskola" volt a neve a tankerület többi népiskolája számára mintául szolgáló népiskolának, ez népiskola volt, nem felsőoktatási intézmény.

Az 1845-ben kiadott rendelet szerint, a teljes elemi iskolát (két évfolyamos alsó és három évfolyamos felső tagozat) nevezték főtanodának. Tehát, ez sem főiskola.

1856 után a tanítóképzők gyakorlóiskoláinak "minta-főtanoda" a neve.

Az 1850-es években kezdték főiskolának nevezni az akadémiákat, illetve a kollégiumok bölcseleti, teológiai, jogi tagozatainak együttesét.

1850-es évektől a főiskola megnevezés az akadémia kifejezéssel azonos jelentésű, gyakran mindkét kifejezést használták ugyanarra az intézményre: érettségivel zárt középiskolai tanulmányokra épülő, szakjellegű képzettséget nyújtó, 2-4 évfolyamos felsőfokú oktatási intézmény.

Lantos Erzsébet











© Lantos Erzsébet
HangÁr Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!


oldaltérkép



Főiskola | felsőoktatás intézményes formái

1856 után a tanítóképzők gyakorlóiskoláinak minta-főtanoda a neve. Az 1850-es években kezdték főiskolának nevezni az akadémiákat, illetve a kollégiumok bölcseleti, teológiai, jogi tagozatainak együttesét. 1850-es évektől a főiskola megnevezés az akadémia kifejezéssel azonos jelentésű.