Szilágyi Ákos életrajz
TESTET ÖLTÖTT SZAVAK
Szilágyi Ákos
Eredendően költő vagyok. Mindenem - a nyelv. A magyar lírai költészet szentháromságát a magam számára - hűséges és tékozló fiúként - régóta így határozom meg: az Atya - Arany János, a Fiú - József Attila, a Szentlélek - Weöres Sándor. Ama kevesek közé tartozom a mai magyar irodalomban, akik mérhetetlenül sokat köszönhetnek a klasszikus és modern orosz kultúrának, különösen az orosz avantgárd költészetnek. Közel három évtizede oktatok az ELTE Esztétika Tanszékén, jobbára a szóművészetek esztétikájához kapcsolódó tárgyakat.
A képviselt műfaj rövid leírása: A hangvers (akusztikus vers, fónikus költészet, szonorikus költészet) értelmezésemben és költői gyakorlatomban olyan szövegvers, amelynek az a szövege, hogy "nem akar" vagy "nem tud" egészen szövegvers lenni. Az a formateremtő művészi intenció hívja életre, amely a szövegben, a szövegvers eszközeivel, de a szöveg ellenében igyekszik túlmenni a szövegen. A hangzást mint a szövegen való zenei-intonációs túlmenést valósítja meg szövegként - hangornamentikától a hangmágiáig, sínkattogástól a katonai csinnadrattáig, vastapstól a slágermelódiáig, gregorián énektől a papagájrikácsolásig _ a líra két abszolútumának - a szerelemnek és a halálnak - leghagyományosabb helyzeteiben (például az ima és az erőfeszítés, az ölés és az ölelés, az ujjongás és a siratás, az egyesülés és a szakítás, a vád és a panasz fikcionalizált élethelyzeteiben).
A színházi előadás vázlata, időkerete: Egy szál hang. 30'
Hangköltészeti performansz a szerző saját előadásában.
Előadásra kerül: Temetés, Vas-taps, Csonthuszárok, Világvégi ének, Japán dal, Nyúl-románc, Most tudtam meg (újgregorián), Kán-kán, A létező a, Mindent csak fordítva, Song, Magyar Ugar, Sej nem a Lét Háza, csak egy pláza (magyarnóta), Hol a haza?
A műhelymunka vázlata, időkerete:
Első foglalkozás (a színházi előadás előtt): A világteremtő ritmus.
A költészet legfontosabb formateremtő kategóriája: a költői hallás és a költészet hallása mint a ritmus - a legelvontabb és legősibb zene - hallása. A vers mint megtestesült ritmus. Az abszolút költői hallás - az abszolút ritmusérzék. Bartók kedvenc hangszere, a legősibb hangszer: a dob. Példák a Temetés, a Neki-nekem, az Anti-taps, a Japán dal, az Andalúziai kutya éji dala, a Boldog leszel, a Kán-kán című hangversekből, illetve a Szittya-szótyár és a Franci című poémákból. Példák a magyar avantgárd akusztikus lírai költészetből (Palasovszky Ödön: Punalua), továbbá Aranytól, Babitstól, Weörestől, Füst Milántól, József Attilától, és az orosz avantgárd hangköltészetből (Velimir Hlebnyikov: Zangezi - saját fordításban és az eredetit is megszólaltatva) és Alekszandr Krucsonih Melankólika pongyolában című hangverséből.
Második foglalkozás (az előadás után): A hangzóvers születése.
Weöres Sándor "A vers születése" című értekezéséből kiindulva, különös tekintettel Arany János "neszme" fogalmára és a szövegvers és hangzóvers közötti viszony értelmezésére. Kísérlet a hallgatókkal alkalmi vers létrehozására.
Szilágyi Ákos - A temetés temetése
