Csengery Adrienne - Énekelt versek



TESTET ÖLTÖTT SZAVAK

Marosvásárhely, Kultúrpalota 2011. nov. 18. 19h

CSENGERY ADRIENNE - énekelt versek


Ómagyar Mária-siralom
Volék sirolm tudotlon
sirolmol sepedek
búal oszuk epedek.
Választ világomtul
zsido fiodumtul
ézes ürümemtül.

Ó én ézes urodum
Egyen igy fiodum
siró anyát tekütsed
búa beleül kinyuhhad.
Szemem könnyüel árad
én jonhom búol fárad.
Te véröd hullotja
én jonhom olélottja.
Virág virága
világnak világa
keserűen kínzatol
vas szegekkel verretül.

Ú néköm én fiam
ézes mézűl
szégyenül szépségöd
víred hull vizaül.

Sirolmom fohászatum
tertetik kíül
én jonhomnak belbúa
ki sumha nem híül.

Végy halál engümet,
egyedüm íljen
maradjon urodum
kit világ féljen.

Ó igoz Simeonnak
bezzeg szovo ére
én írzem ez bútörőt
kit níha egére.

Tűled válnom
de nüm valáal
hul így kínzossál
fiom halállal.

Sidó mit tész türvéntelen
fiom mert hol biűntelen
fiom mert hol biüntelen
űtet fogva húztuzva
üklelve ketve ülüd.

Kegyüggyetök fiomnok
ne légy kigyelöm mogomnok!
Ovogy halál kínáal
anyát édes fiáal
egyembelü üljétük.
                                                                                           

Kádár Kata balladája

Gyulainé édesanyám,
engedje meg azt az egyet,
hogy kérjem meg  Kádár Katát,
jobbágyunknak szép leányát.

Mintsem fiam megengedném,
inkább Katát elvesztetném,
inkább Katát elvesztetném,
Feneketlen tóba vetném.

Szolgám, szolgám, édes szolgám,
vezesd elém pejparipám,
mer elmegyek bújdosásra,
országokról országokra.

Elindula hosszú útra,
hosszú útra, bújdosásra,
mene-mene egy erdőbe,
talála egy oláh ficsúrt.

Hallod-e te disznópásztor,
mi hír vagyon a faluban?
Én egyebet nem hallottam,
Kádár Katát elvesztették.
Kádár Katát elveszetették,
Feneketlen tóba vették.

Odamene arr' a helyre,
leüle az tó partjára.
"élsz.e rózsám, vaj meghaltál?
vaj felőlem gondolkoztál?"

"Se nem élek, se nem halok,
csak felőled gondolkozok".
Szívét a bánat elfogta,
beleugrék a nagy tóba.

Egyikből nőtt violaszál,
a másikból rozsmarintszál.
addig-addig nevekedtek,
amíg összeölelkeztek.

Gyulainé ezt meglátá,
mind a kettőt leszakasztá,
talpa alatt elsúrolá,
hát a virág megszólala:

verje meg az egek ura,
ki a szeretetet rontja,
éltemben se hagytál nyugtom,
holtom után se nyughatom.

                                                                                                  


Balassi Bálint

Lettovább Júliát, leginkább Céliát ez ideig szerettem,
Most Fulvia éget, ki bennem ér véget, mert tüzén meggerjedtem.

Bocsásd meg Úristen ifjúságomnak vétkét,
sok hitetlenségét, undok fertelmességét..
Töröld el rútságát, minden álnokságát,
könnyebbítsd lelkem terhét.

Az én búsult lekem én nyavalyás testemben,
tétova bújdosik, mint madár nagy szélvészben.
Tőled oly igen fél, reád nézni sem mér.
akar esni kétségben.

Bátorítsad azért, Uram, bíztató szóddal,
mit használsz szegénynek örök kárhozatjával,
hagyd inkább dícsérjen ez földön éltében
szép magasztalásokkal.


Verseghy Ferenc

Isten éldotta ószép kikelet,
ki mindeneknek vagy gyönyörű élet.
Mert megvígasztal minden friss szellet,
Józsaggal harmat rózsákat is illet.

Az tengör mellett, toronyablakban
látám madarak hogy vadnak fák ágán,
és örvendöznek virágok szagán,
traktálnak, s vígak, egymás házasságán.


Apollo és Diána...

Apollo hogy Délusból
Diánához járula,
térdet, fejet hajta néki,
eképpen szóla, eképpen szóla.

Gyöngy Diánám kedvesem,
drága, szelíd kegyesem,
légy a párom, szép virágom,
szerelmetesem, szerelmetesem.

Apollo, míg így beszélt,
rávetette a szemét,
s lám Diána, Éva lánya,
elmosolodék, elmosolodék.



Jaj, gyöngyvirágom...

Jaj, gyöngyvirágom, rozsmarintágom, kedves virágom, egy reményem.
Szerelmed tűze jaj, mire űze, horgára fűze friss erényem.

Mert te szépséged, szűz ékességed, reám lőtt íved járja szívem,
nohát szerelmem, szánjad sérelmem és töredelmem, légy én hívem.

Azt nem atallom, nem is tagadom, szívből megvallom, rabod vagyok.
Mert csinosságok, takarosságok, friss mosolgások benned nagyok.

Bármely diánát, bármely Helénát, bármely Lucinát másnak hegyok,
Ha Sárikámmal, vrágocskámmal, szép violámmal vígadhatok.


Csokonai Vitéz Mihály

Tartózkodó kérelem

A hatalmas szerelemnek megemésztő tüze bánt,
Te lehetsz írja sebemnek, gyönyörű kis tulipánt.

Szemeid szép ragyogása eleven hajnali tűz,
Ajadid víg kacagása sokezer gondot elűz.

Teljesítsd angyali szókkal szeretőd amire kér,
Ezer ambróziacsókkal fizetek válaszodért.

Arany ideim folyása...

Arany ieim folyása, szívemnek vígadozása,
Vasra válék, szomorúra, minden kedvem hajlék búra,
Azért, hogy tőled válásom leszen, végső búcsúzásom.

El kell menni, nincs mit tenni, nincs szivemnek hova lenni,
Megemlegetlek, míg élek, míg veled lészen a lélek,
Bújdosásim, amíg nyúlnak, bánatim érted újulnak.

Bodrog parján...

Bodrog partján nevekedett tulipán,
víg szivem csak téged óhakt, téged szán,
bokrétámnak elhervadott szépsége,
oda tulipánom gyönyörűsége.

Az én kedves szeretőmtől megválok,
amelyet én nem kevéssé sajnálok,
többé véled szép violám nem hálok,
más országban nyugodalmat találok.

Ha csakugyan tőlem elmész drága kincs,
gyönygyfekete két szemeddel rám tekints.
Én is téged emlegetlek, míg élek,
egyetlenegy, gyönyörűséges lélek.






Támogatóink




részletek a dvd-böl
















kapcsolat   ::   oldaltérkép    
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo


© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!

Csengery Adrienne - Énekelt versek TESTET ÖLTÖTT SZAVAK
















artList üzleti kommunikáció Közszereplés - Üzleti beszéd