Tanítók képzése


A beszédhez való viszony alakulása a magyar felsőoktatásban
Neveléstörténeti tanulmány

A PEDAGÓGUSKÉPZÉS FORMÁI



TANÍTÓK KÉPZÉSE
Az 1770-es évektől az 1840-es évekig működött a normaiskolákban tanítóképző tagozat. Ennek hivatalos neve "az iskolamesterségre készülők iskolája".
Az 1820-as évektől az "iskolamesterségre készülők királyi intézete". E megnevezésekből származnak a 19. század első felében dívó nevek. Preparandiának nevezték a tanítóképző intézetet, s prepának az itt tanuló tanítójelöltet.
A tanítóképző intézet másik neve az 1840-es. 1850-es években: mesterképző, mert az iskolamestereket, vagyis tanítókat képeztek.
Két évfolyamos önálló intézet a népiskola pedagógusait képző, magyar tannyelvű első tanítóképző intézet ("mesterképző intézet"), mely Egerben nyílt meg 1828-ban. A felvétel feltétele a négy gimnáziumi osztály elvégzése. Az elméleti oktatást kiegészítette a helyi népiskolában történő gyakorlati képzés.
1842 őszén több királyi tanítóképző intézet nyílt.
Az 1850-es évek második felében sok felekezeti tanítóképző nyílt férfiak számára. Az első tanítónőképző intézet 1857-ben nyílt.
Az 1868-ban kiadott törvény szabályozza "a tanítóképezdék és tanítónőképezdék" működését.
Az 1869-ben közreadott tantervben megtalálható a magyar nyelv és irodalomoktatása, heti 8 órában. A tanítóképző intézet három évfolyamának elvégzése után egy- vagy kétévi tanítás következett külső népiskolákban. Végül a képzőben tanult tantárgyakból tett írásbeli és szóbeli, illetőleg gyakorlati képesítővizsgára került sor. Ez után kaphatta kézbe a tanítójelölt a tanítói képesítést.
1923 szeptemberétől őt évfolyamos tanítóképző 'intézet kezdte meg működését.
Az 1925-ben kiadott rendelet alapján a tanítóképző intézet ötödik évfolyamának végén jelentkezhettek a növendékek a tanítói képesítő vizsgára. A vizsga három részből állt; írásbeli, szóbeli és képesítő vizsga. A magyar nyelv és irodalomból is vizsgázni kell. A képesítő vizsga fontos része lett a vizsga-tanítás.
Másfél évtized múlva tanítóképzésünk gyökeres átalakítására került sor. Az 1938 szeptemberében már az új rend szerint indult meg az oktatás, a korábbi öt évfolyamos tanítóképző intézetek első évfolyamán.
Az 1938. évi 13. és 14. törvény alapján elrendelték a hatesztendős tanítóképzést, a négyéves líceumra épülő két évfolyamos tanítóképző akadémia keretei között. Az ekkor kialakított, 14-18 éves fiúknak és lányoknak szánt líceum nem volt kifejezetten tanítóképző intézmény. Középiskola, amely jól megalapozott, de gyakorlati irányú általános műveltséget nyújt és főképp a gyakorlati életpályákra, valamint a neveléssel kapcsolatos élethivatásokra készít elő.
A tervek szerint kétlépcsős, két egymásra épülő tagozatintézményben összesen hat évfolyamos lesz a tanítóképzés. Ennek érdekében elkezdték az addigi öt évfolyamos tanítóképző intézet átszervezését négy évfolyamos líceummá, s nagy vonalakban megtervezték az erre épülő két évfolyamos tanítóképző akadémia szervezését. A reform azonban a háborús viszonyok miatt elakadt. Ez a felemás ötéves tanítóképzés - I-III. osztályok líceumi, IV-V, osztályok tanítóképző intézeti tanterv szerinti oktatása - megmaradt egészen 1948 júniusáig.
A nevelőképző főiskola 1947-1949 között működött. Ennek keretei között a felső tagozatos szaktanárok képzése mellett, tanítókat is képeztek az újonnan szervezett általános iskola alsó tagozata számára. 1949 szeptemberétől a meglevő tanítóképző intézetek évfolyamainak számát ötről négyre csökkentették. Hivatalos megnevezését pedagógiai gimnáziumra" változtatták. Régi nevét 1950 szeptemberében kapta vissza tanítóképző formában, de továbbra is négy évfolyamos intézmény maradt. A hazai középfokú tanítóképzés 1959 júniusában befejeződött.
1959 szeptemberében nyitották meg kapuikat az érettségire épülő három évfolyamos felsőfokú tanítóképző intézetek az 1958. évi 26. számú törvényerejű rendelet alapján. A korábbi meglevő középfokú tanítóképző intézetek közül 11-et felsőfokúvá alakítottak, a többit megszüntették.
Az egységes pedagógusképzés érdekében az 1970. évi 25. számú törvényerejű rendelet lehetővé tette, hogy a tanárképző főiskolákon tanítókat illetve óvónőket is képezzenek.
A felsőfokú tanítóképző intézet tantervét 1964-ben, azután 1970-ben, majd 1973-ban módosították. Az 1974. évi 13. számú törvényerejű rendelet arról intézkedett, hogy a felsőfokú tanítóképző intézeteket tanítóképző főiskolákká kell átszervezni.


I. RÉSZ
TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS
RETORIKAI ÁTTEKINTÉS
- MEGHATÁROZÁSA
- TÁRGYA, FAJTÁI, ALKALMAZHATÓSÁG
FELSŐOKTATÁS
- AKADÉMIA
- FŐISKOLA
- EGYETEM
PEDAGÓGUSKÉPZÉS
- TANÍTÓK KÉPZÉSE
- ÓVÓPEDAGÓGUSOK KÉPZÉSE
- ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSE
SZAKIRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉK
SZEMELVÉNYEK


Lantos Erzsébet





Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!