Hazai retorikai irodalom


A RETORIKÁRÓL ÁTFOGÓAN

Tartalom:
      I. Az adott korok retorikai áttekintése
     II. A hazai retorika irodalom áttekintése napjainkig
    III. Mi a retorika ma?
     IV. Szakirodalom




II. A hazai retorikai irodalom áttekintése napjainkig



MEDGYESI PÁL 1650-ben írja meg táblázatokba foglalt retorikai szabálygyűjteményét félig magyarul, félig latinul. PÉCZELI JÓZSEFNEK a Mindenes Gyűjteményben jelentek meg retorika tárgyú írásai, melyekben az ékesszólás meggyőző szerepét hangsúlyozza, kiemelve a mozgósító erőt. TÓTH FERENC 1808-ban született Homiletika című magyar nyelvű iskoláskönyve nem a tájékoztatás, a gyönyörködtetés vagy a rábeszélés, hanem a szívet és az akaratot megindító ékesszólással foglalkozott. GÁTI ISTVÁN a szónoklat jelentőségét a hétköznapokra is levetítette a Fontos beszéd tudománya című művében.
BITNITZ LAJOS 1827-ben megjelent, A magyar nyelvbéli előadás tudománya című munkája műfajismereti és stilisztikai kézikönyv: az ékesszólást, a költészettel, illetve a tudományos prózával foglalja összefüggő rendszerbe. VERSEGHY 1817-ben megjelent retorikai munkája az ékesszólás felől közelíti meg a retorikát. ACSAY FERENC 1889-ben megjelent retorikája a prózai műfajok elméletével foglalkozik. 1927-ben jelent meg a Retorika a felső kereskedelmi iskolák számára (szerkesztette RIEDL FRIGYES, átdolgozta PINTÉR JENŐ, a tanításhoz alkalmazta GÁLOS REZSŐ). Az egyik utolsó, 1945 előtt megjelent középiskolai retorika-tankönyvnek, az ALSZEGHY ZSOLT és SÍK SÁNDOR szerkesztette Retorika a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola V. osztálya számára című tankönyv (1928) is inkább a leíró-elbeszélő-értekező. Csak egyik fejezete foglalkozik a szónoklatokkal. Többé-kevésbé hasonló a felépítése SZABÓ G. ZOLTÁN és SZÖRÉNYI LÁSZLÓ Kis magyar retorikájának (1988) is, amely elsősorban a klasszikus retorikára épül és - már alcíme szerint is - irodalmi retorika. Az 1945 előtt, majd 1945 után újra megjelent retorikakönyv WÉBER MIHÁLY Szónoklattana (1945) a hagyományos értelemben vett nyilvános szónoklatok kérdését tárgyalja, bizonyos értelemben a klasszikus retorika elvei alapján. A háború utáni, 1960-ban megjelenő első retorikának számító Nyelvtan - stílus - szónoklás című könyvnek A fogalmazás művészete című TERESTYÉNI FERENCtől származó fejezete kapcsolható a szónoklattan körébe. FISCHER SÁNDOR Retorika könyve (1975) is a klasszikus alapokról indul, de nagyobb részében beszédtechnika. A klasszikus retorika elvére épül GÁSPÁRI LÁSZLÓ Retorika című egységes főiskolai jegyzete (1987) is, mely a retorikai eszközöket is tárgyalja. Ez is rendszerező jellegű, irodalmi retorika elsősorban. ADAMIK TAMÁS (1998) könyve a klasszikus retorikákat dolgozza fel: Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Egy újabb, az iskolai oktatás céljait is szolgáló könyv SZÁLKÁNÉ GYAPAY MÁRTA Gyakorlati retorika könyve (1999), mely főleg az érveléstechnikával foglalkozik. A legújabb ilyen jellegű munka NÉMETH ERZSÉBET Közszereplés (1999) című munkája, mely némi kommunikációs ismeretek közlése után jórészt az érvelés- és előadástechnikával foglalkozik, a nyilvános szerepléshez nyújt segítséget.
Lantos Erzsébet





Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!