Testbeszéd - tanári magatartás

PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ



TESTBESZÉD - TANÁRI MAGATARTÁS

A pedagógus nevelői és oktatói hatékonysága szinte azon áll vagy bukik, hogy hiteles személyiségként tud-e tanítványaival kapcsolatot tartani. A pedagógus-magatartás egyik kulcskérdése a nonverbális és a verbális üzenetek egymáshoz való viszonya. A pedagógiai kommunikáció kutatása fokozódó mértékben fordul az önkéntelen megnyilatkozások felé, igyekszik megragadni a "nem nyelvi", kommunikatív viselkedés jellemzőit.
Ehhez kapcsolódik Dálnokiné Pécsi Klára (2001) tanulmánya. A szerző miután a tanulmány első részében áttekintést ad a pedagógiai szituációkban lehetséges kommunikáció típusairól, a pedagógiai helyzetek kezeléséről a kommunikáció által, saját tapasztalatait adja közre. A tanulmány második részében található esettanulmányok példát adnak arra, mit jelent a pedagógus saját tevékenységében az önreflexió, a tapasztalatok elemzése s az ebből levonható következtetések általánosítása, következzék ennek a résznek az ismertetése. Az esettanulmányok elemzésekor a verbális jeleket a testbeszéd jeleitől, a tanári személyiségtől és az adott pedagógiai helyzettől különválasztva elemezte a szerző (a valóságban mindez természetesen együtt hat). Tapasztalata szerint a tanár - diák kommunikáció hangvétele sokszor ironikus. Látszólag dicsérünk, valójában épp az értéktelenséget hangsúlyozzuk. Magyarázatában a gyakori irónia mögött a tanári személyiség bizonytalansága, sőt önértékelési labilitása húzódik. Megfigyelése szerint a tanárok az eredményes, jó tanulóval szemben nem ironikusak, csak az amúgy is kudarcokkal küszködőkkel. Rámutat, hogy a tanuló megalázásának rejtett módjai is vannak. Az egyénre szabott névhasználat kapcsán megjegyzi, hogy kedves, humoros eszközként alkalmazható abban az esetben, ha a tanulót nem sérti, és ha nem a tanár hangulatváltozásainak játéka, hiszen a név az egyén legszemélyesebb tulajdona. Meglepve tapasztalta, hogy sok olyan kolléga van, aki a tegezést magázással váltogatja. Tapasztalata szerint a segítő tanár dicsér, jutalmaz. Folytatja a diák megkezdett gondolatmenetét. A hiányos feleletbe belekérdez, fejbólintással, mosollyal jelzi, hogy jó, csak így tovább. Nagyon sok a biztató mondata. A segítő tanár órája nyugodt, nincs semmi váratlan, kiszámíthatatlan esemény, szokatlan tanári reakció. Vokális eszközökkel kapcsolatban elmondja, hogy sok az egyhangú, monoton óra. Előfordul, hogy a tanár elfojtja feszültségét, halk hangon, kevés mimikával, érzelem nélkül tanít. Gyakori a hangját hirtelen felemelő tanár, ami azért sem szerencsés, hiszen a mai iskolai élet amúgy is túlságosan hangos, harsány. A csönd használatával kapcsolatban elmondja, hogy tapasztalata szerint, ritkán élnek vele a tanárok. Legtöbbször egyszerű fegyelmezési eszköz, kivárás, amíg végre mindenki odafigyel. A hanghasználattal kapcsolatban megfigyelte, hogy a tanárok egy része emelt hangon, "tanárosan" beszél, és, hogy hiányzik a természetes hang, pedig milyen jó lenne, ha diákok napi 5-6 órában kellemes orgánumú tanárokat hallgathatnának - jegyzi meg. A valóságban ugyanis rekedtes, nyers, gyenge hangerővel rendelkező, kellemetlen hangszíneket kell hallgatniuk. A testbeszéd, az érzelmek kifejezése kapcsán megjegyzi, hogy konzultációi alkalmával alig látott mosolygó tanárt. A leggyakoribb tanári testtartás, a hátratett vagy zsebre dugott kéz. Mindennapos mozdulat a figyelmeztető, felemelt mutatóujj, a fel-le sétáló tanár, aki karját hátul úgy fonja össze, hogy csuklóját megmarkolja. Ugyanakkor, gyakorinak mondja a bólogató, segítő tanárt. Ha a felelet kissé zavarossá kezd válni, akkor a kiváró, de a jó gondolatban még bízó tanár oldalra hajtja a fejét, és úgy várakozik. Nagyon zavaró a felelet alatt fejét hosszan lehajtó tanár, mert elbizonytalanítja a tanulót. Mivel sokszor kényszer szüli a tanár mozgását, nehéz a hatását elemezni, azt viszont biztosan tudja, hogy zavaró a tanuló padjára támaszkodó, nekidülleszkedő, sőt arra ráülő tanár.
A testbeszéd kapcsán, végezetül a külső megjelenésről szól, mely a tanár egyéniségét hangsúlyozza. Tapasztalata szerint, sok a kopottas, elhanyagolt, ápolatlan külsejű tanár.



TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS
PEDAGÓGUSKUTATÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉRŐL
A PEDAGÓGUS TANÓRAI KOMMUNIKÁCIÓJA
TANÁRI NYELVHASZNÁLAT ÉS SEGÍTŐ SZEREP
TESTBESZÉD -TANÁRI MAGATARTÁS
KOMMUNIKÁCIÓRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS
ÖSSZEGZÉS
IRODALOM

Lantos Erzsébet




Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!