Nyelvművesség - Montágh Imre

Montágh Imre

Nyelvművesség - A beszéd művészete / Tiszta beszéd



A BESZÉDRŐL

A beszéd a legtökéletesebb kifejező mozgás (kifejező mozgások még a gesztus és a mimika). A beszéddel kapcsolatban általában csak a hallhatóság tényére gondolunk, s nem figyelünk arra, hogy a hangokat beszédszervi mozgásokkal hozzuk létre. Beszédszervi mozgásaink automatikusan zajlanak le, azt mondjuk, hogy a beszéd automatizmus (mint például a járás, egy idő után az evezés, a biciklizés, autóvezetés), éppen ezért beszédhibáinkról leszokni elkeserítően nehéz, hiszen új automatizmust kell kiépítenünk (ez nemegyszer egy áthelyezett villanykapcsolóval is csak hetek múltán sikerül....
A SZÍNPADI BESZÉDRŐL
A színpadi beszéd éppen abban tér el a köznapi beszédtől, hogy bár nem köznapi beszéd, a köznapi beszéd látszatát kelti. Az, hogy a színpadról, kívülről megtanult szöveget úgy tudjuk elmondani, mintha az nem a színpadon, kívülről megtanulva hangzana el, magában foglalja azt, hogy a színpadi beszéd szabályait alkalmaztuk...

A BESZÉDSZERVEK MŰKÖDÉSÉRŐL
A beszéd a belélegzéssel indul. A kilélegzés a gégében hanggá alakul. A hang a szájban hangzóvá lesz. A hangzók szavakat, mondatokat alkotnak, amelyeket dallamosan ejtve, szünetekkel tagolva, hangsúlyozva, értelmes közlésekké rendezünk.
A beszédtevékenység folyamatos, és az, hogy milyen elemekből áll, tulajdonképpen a dadogóknál figyelhető meg a legjobban, hiszen hol a lihegés, illetve a degeszre töltött tüdő kirobbanása, hol a hang gégébe ragadása, fel-felszakadása, hol az artikuláló nyelv géppuskazaja, az ajkak pattogása okozza a folyamat meg-megszakadását...

A LÉGZÉSRŐL
A légzés is automatikus cselekvés. Nekünk átmenetileg tudati befolyásolás alá kell vetnünk, hogy megtanuljunk jól lélegezni. Jó hangadás, jó lélegzés nélkül elképzelhetetlen. A jó beszéd alapja a biztonságos légzés...

A HANGADÁSRÓL
A tüdőből kiáradó levegő a gégében, egy zsilipen hatol keresztül (a hörgőkön és a légcsövön jut el odáig). A zsilip két fala a két hangszalag. Ha a hangszalagokat széttárjuk, (lélegző állás), a levegő hangtalanul halad keresztül, ha a rést szűkítjük (h-állás) a h hangot hozzuk létre - hallatszik a levegő surranása - , ha a szalagokat lazán összezárjuk, és létrehozzuk a kiáradó levegő közben a hangszalagrezgést (a rés nyílik-csukódik váltakozó sűrűséggel, s az áradó levegő hosszanti rezgésbe kezd) zönge-állás: hang keletkezik...

A KIEJTÉSRŐL
A gégében tehát a tüdőből áradó levegő hanggá lesz, s ez a hang a szájüregben hangzóvá formálódik. Nem mindig hangból lesz azonban a hangzó (betűvel jelölt beszédhang), hiszen a h ugyebár nem hangból lesz, hanem zörejből, és a zöngétlen mássalhangzók sem lesznek hangból. Ilyenkor kerül sor a glottisban a fúvó-állásra...

A HANGSÚLYRÓL, A HANGLEJTÉSRŐL
Shaw azt mondta, hogy igent tízféleképpen tudunk mondani, nemet pedig százféleképpen. Pécsi Sándor Fónagy Iván kérésére harmincféle módon kérdezte meg, hogy "hány óra?" A hangsúlyozás, a hanglejtés témaköre alig határozható meg tudományosan. Ez a beszédtevékenység legvariábilisabb területe...

A RITMUSRÓL
A magyar beszéd sajátos értéke fokozottan ritmikus volta. A magyar artikulációs bázishoz hozzátartozik az időmértékes és a nyomatéki hullámzás. (Artikulációs bázisnak nevezzük azt a nyelvenként változó, tömören összefoglalt legfőbb sajátosságot, amely meghatározza egy-egy nyelv beszélt formájának jellegét...

A BESZÉDSTÍLUSRÓL
Sztanyiszlavszkij óva int bennünket attól, hogy a színpadon bármi is "általában" történjék. A színpadi beszéd csak főbb ismérveiben általánosítható. Az alapok tisztázása után fontos, hogy a színész gyakorolja magát abban is, hogy különböző stílusoknak megfelelően is képes legyen beszélni. Hozzá nem értők részéről gyakran hangzik el a vád, hogy a fiatal színészek nem beszélnek elég szépen. Ez egyrészt nem igaz, mert igen sok a szépen beszélő színész a fiatalok között, másrészt az úgynevezett szép beszéd önmagában ma már nem használható. Jól kell beszélni. Tisztán, világosan, ügyesen és legfőképpen a személyiségünknek megfelelően...

HOGYAN GYAKOROLJUNK?
A beszédtevékenység összetett jelensége négy, viszonylag körülhatárolható egységre bontható: légzés, hangadás, kiejtés, kifejezés. Először a légzésünkkel kell foglalkoznunk, hogy megteremtsük a jó hangadás alapfeltételeit, azután a hangadással, hogy biztosítsuk kiejtésünk forrását, később a kiejtéssel, s végül a kifejezés gazdagításával...

Forrás:
Montágh Imre: Nyelvművesség - A beszéd művészete
Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1989.
Montágh Imre: Tiszta beszéd. Bp., Népművelési Propaganda Iroda, 1976.



Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!