Megfelelő hallás

Hangoskönyv

1.) A MINTA SZEREPE

A nyelvtanulás során a diák számára a legfőbb - extrém esetben egyedüli - támpont, követendő példa az őt oktató tanár beszéd megnyilvánulása. A tanár minta értékű beszéde teszi lehetővé a beszéd, norma szerinti elsajátítását, hiszen a nyelv tanulása jelentős mértékben utánzásra épül.


2.) A MEGFELELŐ HALLÁS

Hallásnak azt a folyamatot nevezzük, melynek során hallószervünk - a fül és részei - a környezet hangjelenségeit érzékeli, továbbítja és feldolgozza.

A beszédhang akusztikai jelenség, egy rugalmas közeg - a levegő - részecskéinek rezgése. A levegő mozgása során nyomásingadozás keletkezik, ennek a nyomásváltozásnak az ismétlődése adja a levegő rezgését.

Akusztikai szempontból a beszédhangot három tényező határozza meg:

az intenzitás, a frekvencia, és az időtartam.

A hang elemi összetevői az alaphang és a felhangok. Az alaphang a legkisebb frekvenciájú, a felhangok frekvenciái az alaphang frekvenciájának egész számú többszörösei. Az ilyen komplex hanghullám zenei hang. Ha az összetevő rezgések közötti viszony nem harmonikus, a keletkező hang zörej.

A beszédhangok egy része zenei hang - ezek a magánhangzók -, más része zörej - ezek a zöngétlen mássalhangzók -, ismét más része zenei hang és zörej keveréke, ezek a zöngés mássalhangzók. A zönge a gégefőben keletkező, felhangokban gazdag hang. A zöngét úgy tekinthetjük, mint beszédünk nyersanyagát.

A beszédhangok képzésekor testünk üregei (a mellüreg, a garat-, a száj- és az orrüreg) rezonátorként működnek. A rezonanciának fontos szerepe van a beszédhangok színének kialakításában. Ha változik a rezonátor - az orrüreg és a szájüreg - alakja, más és más felhangot erősít fel. Bár a gégefőben keletkező hang ugyanaz, de a szájüreg alakjának változására, más és más hangszínt kapunk (- á, a, o, u -)

Az észlelt hang elsődleges halláselemzése automatikusan megy végbe a frekvencia, az intenzitás és az idő tekintetében. Ezen a szinten csak nagyjából határoljuk be a hallott hangot - eldöntjük, hogy zene vagy beszéd, gyors vagy lassú, magas vagy mély, halk vagy erős amit hallunk.

A beszédhangok észlelése a következő hallásszinten történik. Kísérletek bizonyítják, hogy nem minden beszédhangot észlelünk egyformán. Könnyebb azonosítani a magánhangzókat, a réshangokat, de már a felpattanó zárhangok (b, d, g és p, t, k) azonosítása nem egyértelmű. Kimutatták, hogy ezeknek a hangoknak az azonosítása a rá következő magánhangzóktól függ.

A beszédhangokat a megfelelő fonémaosztályokba a harmadik hallásszinten soroljuk be. A döntés meghozatalakor szükséges a hangkörnyezet - a követő, ill. a megelőző hang - ismerete is. Könnyebben azonosíthatóak a hangok a hangsor elején, mint a végén. Az alsóbb nyelvállású magánhangzók, mint a felső nyelvállásúak. Az időtartam csökkenése rontja az azonosítási esélyeket.

Az észlelést erősen befolyásolja a szó jelentése. Minél intelligensebb az egyén, annál inkább bekapcsolódnak a beszédészlelésbe a felsőbb nyelvi szintek.
  hangoskonyv Hangoskönyv - Kiejtés- és beszédtanító program külföldieknek
megfelelő A minta szerepe - A megfelelő hallás
ehallás Hallásfejlesztés
artikuláció Összerendezett artikuláció
mechanizmus A beszédszervek működése - A beszélés mechanizmusa
beszédhang A beszédhangok csoportítása
Kiejtés Kiejtés hibák és azok javítása
mozgásügyesítő Artikulációs - mozgásügyesítő - gyakorlatok
gyakorlat Az egyes artikulációs gyakorlatok bemutatása - leírása
irodalom Irodalom

Lantos Erzsébet




Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!