Főiskola


A beszédhez való viszony alakulása a magyar felsőoktatásban
Neveléstörténeti tanulmány

A HAZAI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYES FORMÁI



FŐISKOLA
1790-1845 között "nemzeti főiskola" volt a neve a tankerület többi népiskolája számára mintául szolgáló népiskolának, ez népiskola volt, nem felsőoktatási intézmény.
Az 1845-ben kiadott rendelet szerint, a teljes elemi iskolát (két évfolyamos alsó és három évfolyamos felső tagozat) nevezték főtanodának. Tehát, ez sem főiskola.
1856 után a tanítóképzők gyakorlóiskoláinak "minta-főtanoda" a neve.
Az 1850-es években kezdték főiskolának nevezni az akadémiákat, illetve a kollégiumok bölcseleti, teológiai, jogi tagozatainak együttesét.
1850-es évektől a főiskola megnevezés az akadémia kifejezéssel azonos jelentésű, gyakran mindkét kifejezést használták ugyanarra az intézményre: érettségivel zárt középiskolai tanulmányokra épülő, szakjellegű képzettséget nyújtó, 2-4 évfolyamos felsőfokú oktatási intézmény.


I. RÉSZ
TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS
RETORIKAI ÁTTEKINTÉS
- MEGHATÁROZÁSA
- TÁRGYA, FAJTÁI, ALKALMAZHATÓSÁG
FELSŐOKTATÁS
- AKADÉMIA
- FŐISKOLA
- EGYETEM
PEDAGÓGUSKÉPZÉS
- TANÍTÓK KÉPZÉSE
- ÓVÓPEDAGÓGUSOK KÉPZÉSE
- ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSE
SZAKIRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉK
SZEMELVÉNYEK


Lantos Erzsébet





Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!