A Felejtés


A FELEJTÉS

EMLÉKEZETVESZTÉS - KÓROS FELEJTÉS


Az emlékezet részleges vagy teljes elvesztése - az amnézia
Az 1980-as évek legfontosabb elméleti eredményei az amnézia kutatásából származtak. Bár a kutatás gyümölcsözőnek bizonyult, ugyanakkor nagyon bonyolulttá is vált.
Az alap probléma ott keresendő, hogy valójában létezik-e az úgynevezett amnesztikus szindróma abban az értelemben, hogy van-e jelentős hasonlóság a különböző amnéziás betegek memóriazavarai között? A bizonyítékok azt sugallják, hogy az amnesztikus szindróma leegyszerűsített elképzelés, mert a temporális lebeny, a középagy, vagy a frontális lebeny sérülése eltérő károsodást okoz.
Az amnéziás betegek vizsgálatának legizgalmasabb eredménye abban mutatkozott meg, hogy új elméleti megkülönböztetéseket és fogalmakat vezettek be.
A procedurális (tudni, hogyan) és a deklaratív (tudni, mit) közötti megkülönböztetést már sok évvel ezelőtt bevezették. A megkülönböztetés azonban teljesen új jelentőséget kapott, mert pontosan foglalja össze a kísérleti adatokat az az elképzelés, hogy az amnéziás betegek procedurális tanulása sértetlen, míg deklaratív tudásuk sérült.
Ennél is meglepőbb, hogy az implicit és az explicit memória közötti megkülönböztetés a legerősebb támogatást az amnéziás betegek vizsgálataiból kapta, és az elképzelést ma már általában alapvető jelentőségűnek tartják.
Sok amnéziás beteg szenved Korszakov-szindrómában. Ezek a betegek rendszerint az alkoholizmus következtében váltak amnéziássá.
Felszínes ismeretség alapján a betegek normálisnak tűnnek, a rövid távú emlékezetük elég jól működik, hosszú távú emlékezetük azonban feltűnően gyenge. Baddeley és Warrington (1970) szerint ez a súlyosan sérült hosszú távú memória az, ami az ún. amnesztikus szindrómát alapvetően meghatározza.
Talán éppen azért fordulnak az alkoholhoz, mert felejteni akarnak - közismert, hogy az alkoholnak szorongásoldó hatása van, ami a "jutalmazás", elégedettség érzetét kelti (legalábbis egy ideig). Fogyasztása ugyanakkor csökkenti az agyi idegsejtek szinkronitását, rontja az agyi hullámtevékenységet, így korlátozza a bevésést, a tanulási képességeket.
Az elmúlt pár év kutatásai rámutattak, hogy az alkohol és drog függőség idegi mechanizmusaiban is az agy játszik alapvető szerepet. Egy érdekes kísérletben azt vizsgálták, hogy részt vesz-e a kannabisz-receptor az egerek alkoholfüggőségének kialakulásában, ezért az egereket minden nap alkoholos vízzel itatták.
Néhány hét múlva azt vették észre, hogy ha választási lehetőséget kínáltak fel a víz és alkohol között, akkor minden esetben az alkoholt választották.
Amikor ugyanezt a kísérletet olyan transzgenikus egereken végezték el, amelyekben a kannabisz-receptor génjét kiütötték az alkoholfüggőség nem, vagy csak nehezen alakult ki.
A felejtés képességének sérülése
A hyperamnézia - amikor az egyes emlékképek túlzottan élessé vállnak - esetei is azt bizonyítják, hogy a felejteni tudás ugyanolyan fontos, mint az emlékezetben tartás.
Racsmány Mihály, a Szegedi Egyetem kutatója és Martin Conway, a Bristoli Egyetem professzora a Journal of Memory and Language című szakfolyóirat hasábjain arról számol be, hogy a felejtés nem egyszerűen valamilyen elhalványulás révén történik, hanem aktív és szándékos gátláson keresztül.
A szándékos felejtés szerepét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a depresszióra hajlamos embereknél a felejtés képessége sérüléseket szenved. Azt találták, hogy a depresszióban szenvedők nem képesek a negatív élményeiken túltenni magukat, mert az ő esetükben az agykéregi (homlok) része sérült, így az emlékezeti gátlás nem működik megfelelően. A felejtéshez tehát szükség van szándékos erőfeszítésre is, amely nem egy automatikus folyamat.
A kutatók úgy vélik, hogy a gátlás emlékezetünk nagyon hatékony eszköze, és az esetek nagy részében nagyon is előnyünkre válik. Idegrendszerünknek sok emléket kell ugyanis elraktároznia, lehetőleg kis erőfeszítéssel. Ez azt jelenti, hogy azokat az emlékeket, amelyekre valószínűleg nem lesz szükségünk, jobb, ha elfelejtjük.
Öregkori memória deficit - az Alzheimer-kór
Az öregedés egyfajta természetes velejárója, hogy fokozatosan romlik a memóriánk, de a rohamos emlékezet romlás betegség jele.
Amikor memóriánk elraktároz egy információt, az agy idegsejtjeinek egy csoportja között megerősödik a kapcsolat. Emlékezéskor ugyanezek az idegsejtek egyszerre aktiválódnak.
A kutatások szerint a fiatalabb állatok azért tanulnak gyorsan és könnyen, mert bennük ez a kapcsolat már akkor is létrejön, ha a két jel némi időeltolódással érkezik be, de a kor előrehaladtával ez a képesség gyengül.
P. D. Sloan , az Észak-karolinai Orvostudományi Egyetemen professzora szerint, az öregkori elbutulások körülbelül 60 százalékáért az Alzheimer-kór a felelős. A betegség csalhatatlan jele, hogy zavar észlelhető a tanulásban, az emlékezésben, s mindehhez az érdeklődés beszűkülése, érzelmi elsivárosodás is társul.
Kutatásai kimutatták, hogy a beteg agyában - az agykéregben és az emlékezésben fontos szerepet betöltő hippokampuszban - idegsejtpusztulás következik be. Ezt az idézi elő, hogy az idegsejtekben kóros fehérjék halmozódnak fel, melyek rombolják a sejtek belső szerkezetét, míg az idegsejteken kívül mérgező hatású bétaamiloid rakódik le, melynek létrejötte génmutációval van kapcsolatban. Kutatásai arra hívják fel a figyelmet, hogy az Alzheimer-kórnak örökletes sajátságai vannak.
Ezt az elképzelést látszik igazolni a Princeton Egyetem neurobiológus professzora, Joe Tsien vezette kutatócsoport legújabb kutatásai, melyek eredményei áttörést hozhatnak a tanulás és az emlékezés mechanizmusa mögött húzódó biokémiai folyamatok megértésében. Egyetlen gén megváltoztatásával olyan genetikailag módosított egereket állítottak elő, melyeknek a tanuló- és emlékezőképessége meglepő mértékben felülmúlta közönséges társaikét, ráadásul ezeket a tulajdonságokat az állatok életük végéig fiatalos szinten megőrizték.


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ
BIOLÓGIAI ALAPOK
SZERKEZET - FOLYAMAT - KUTATÁSI HAGYOMÁNYOK
- A memóriarendszer szerkezete - a tárak
- Az emlékezés és felejtés folyamata
- A legfontosabb kutatási hagyományok
FELEJTÉS
- A felejtés elméleti magyarázatai
- A felejtés érzelmi tényezői
- Hibázások - Torlaszok
EMLÉKEZETVESZTÉS - KÓROS FELEJTÉS
- Az emlékezet részleges vagy teljes elvesztése - az amnézia
- A felejtés képességének sérülése
- Öregkori memória deficit - az Alzheimer-kór
ÖSSZEFOGLALÓ
SZAKIRODALOM

Lantos Erzsébet



Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!