A Felejtés


A FELEJTÉS

BIOLÓGIAI ALAPOK


Mind az emlékezés, mind a felejtés alapjait biológiai tényezők határozzák meg. Az agykutatás eredményei ma már képesek magyarázatot adni a memórianyomok keletkezésére, az előhívás számos részletére. A memória kulcsa a több milliárd idegsejt közötti kapcsolat erősségének változása. Ide kapcsolódik a tudatos érzékelés, tanulás, memória, cselekvéseink tervezése és kivitelezésének irányítása, melyekért az agykéreg bonyolult hálózata a felelős. Az agykéreg található idegsejtek különböznek egyéb testi sejtjeinktől - bonyolult nyúlványrendszerrel rendelkeznek és képesek elektromos jelek továbbítására. Az érzékszervi információk elsődleges agykérgi feldolgozása más-más kéregterületeken történik, majd egy speciális kérgi régióban, a hippocampusban, kapcsolódnak össze egy egységes érzékletté a tartós beégetődés során.
Amikor 1953-ban egy H. M. monogramú, huszonhét éves fiatalemberen agyműtétet végeztek (eltávolították a hippokampusznak nevezett agyterületet), igen súlyos emlékezetzavara támadt. A gyermekkori élményeire változatlanul jól emlékezett a műtét után is, ám azt, hogy megműtötték nem tudta felidézni.
Van egy Segal film "Az 50 első randi". Persze a cím alapján azt hihetnénk, hogy egy nőcsábász története, csalódást kell okoznom. A film Henry és Lucy kedves, ugyanakkor szívbemarkoló története.
Henry egyik reggel a gyorsbüfében meglát egy bájos szőke lányt, aki játékházakat épít palacsintájából, és bőszen udvarolni kezd neki. Azonban Lucyról kiderül (a film végére), hogy ő egy olyan lány, akit egy évvel korábban autó baleset ért, és bármi is történik vele azóta, egy nap alatt elfelejti. (A fejében még mindig tavaly október van, amikor apja születésnapját mentek ünnepelni, és a kocsi elé lépett egy figyelmetlen tehén.)
Henry azonban nem adja fel. Minden reggel újra nekiveselkedik, hogy szóba elegyedjen a lánnyal, hogy délre megkedveljék egymást, hogy délutánra elcsattanhasson az első csók... majd eljön a reggel, amikor minden kezdődhet elölről.
A kilencvenes évek elején több kutató is szokatlan dologra figyelt fel.
A Scientific Americanben megjelent cikk egyik szerzője, Bradley N. Alger például a hippocampus serkentősejtjeit tanulmányozva azt vette észre, hogy amikor a sejteken belüli kálciumszint rövid időre megemelkedik, akkor a gátlósejttől GABA (gamma-aminovajsav) formájában érkező tiltó jelzés csökken. Ez váratlan megfigyelés volt, mert azt mutatta, hogy a fogadó sejt valahogyan befolyásolja a küldő sejtet.
A kutatók az idegsejtek közötti kommunikáció egy teljesen új típusát fedezték fel, és a jelenségnek a "depolarizáció indukálta gátláscsökkentés" (DSI) nevet adták.
A DSI a további kutatások során fontos agyi tevékenységnek bizonyult. Az időleges gátláscsökkentés hatására javul a tanulás hosszú távú potenciációnak nevezett formája, melyet a hippocampus végez a szinaptikus kapcsolatok megerősítésével és eltárolásával.
Dr. Freund Tamás akadémikus, a MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója rámutat, hogy az agyban a hippokampusz az a rész, amely a tanulásért felelős. Ha ezt kiiktatják, az ember az elkövetkező életében képtelen lesz bármilyen információt hosszú távon befogadni, tanulni.
A hippocampus az agykéreg azon speciális területe, mely a különböző érzékszervi információk társításáért és beégetéséért felel. A memória hosszú távú tárolását ugyan nem a hippocampus végzi, viszont a beégetéshez alapvetően szükséges. A memória bevésődésének feltétele az idegsejtek összhangja, amit ritmikusan aktív gátlósejtek együttese biztosít agyhullámok generálása révén.
Tehát, a memória bevésődésének feltétele az idegsejtek hihetetlen pontosan időzített együttes kisülése. Ha a különbség 10 milliszekundumnál nagyobb, akkor kapcsolatuk nem erősödik, hanem gyengül, vagyis nem jön létre tanulás.
Az agyban több központ is található, melyek hasonlóan hatékonyan és szelektíven idegzik be az agykéreg gátló sejtjeit. Közös tulajdonságuk, hogy érzelmi és motivációs impulzusokat, valamint testünk általános fiziológiai állapotáról szóló információkat közvetítenek tudatos agyunk számára. Ez pedig azt jelenti, hogy a neuronhálózatok szerkezetének vizsgálatával tulajdonképpen magyarázatot kaphatunk arra, hogy miért képesek érzelmeink, motiváltságunk, vagy éppen fizikai állapotunk drasztikus módon befolyásolni tanulási képességeinket, memóriánk tartósságát. Vagyis, a külvilág információinak agykérgi feldolgozása és elraktározása akkor hatékony, ha társítódik a belső világunkból származó impulzusokkal.


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ
BIOLÓGIAI ALAPOK
SZERKEZET - FOLYAMAT - KUTATÁSI HAGYOMÁNYOK
- A memóriarendszer szerkezete - a tárak
- Az emlékezés és felejtés folyamata
- A legfontosabb kutatási hagyományok
FELEJTÉS
- A felejtés elméleti magyarázatai
- A felejtés érzelmi tényezői
- Hibázások - Torlaszok
EMLÉKEZETVESZTÉS - KÓROS FELEJTÉS
- Az emlékezet részleges vagy teljes elvesztése - az amnézia
- A felejtés képességének sérülése
- Öregkori memória deficit - az Alzheimer-kór
ÖSSZEFOGLALÓ
SZAKIRODALOM

Lantos Erzsébet



Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!