Akadémia


A beszédhez való viszony alakulása a magyar felsőoktatásban
Neveléstörténeti tanulmány

A HAZAI FELSŐOKTATÁS INTÉZMÉNYES FORMÁI



AKADÉMIA
Az ókorban a tudományokkal való foglalkozás színhelye, az akadémia.
A reneszánsz idején, a 15-16-17. században az egyetemekre alkalmazták (az universitas mellett vagy helyett). Ebben az értelemben vett hazai előfordulása is ismert.
A jezsuita iskolaszervezet gimnáziumra épülő kéttagozatos intézménye.
Az akadémia alsó részlege a három évfolyamos bölcselet tagozat, amelyet 15-18 évesen végezhetett el a fiatal. Az akadémia második részlege a bölcselet tagozatra épülő teológiai tagozat, amely általában öt esztendő alatt volt elvégezhető.
Az 1771 évi Ratio Educationis iskolarendszerében az akadémia az ötosztályos nagygimnáziumra épült. Két évfolyamos volt bölcselet tagozata, erre épült a jogi tagozat, ugyancsak Az 1806. évi Ratio Educationis a jogi fakultás évfolyamainak számát háromra emelte. A két Ratio Educationis alapján működő királyi akadémiák 1850-ben fejezték be működésüket, állami jogakadémiaként működtek tovább.
A katolikus jogakadémiák ettől kedve bölcselet tagozat nélkül működtek: a jelentősebb protestáns kollégiumok jogi oktatása is önállósult, s mint református és evangélikus jogakadémiák működtek tovább. Mind az állami, mind a felekezeti jogakadémiák 1950-ben szűntek meg.
1850-től az akadémia, mint oktatási intézmény általános jelentése a tanügyi köznyelvben: érettségivel zárt középiskolai tanulmányokra épülő, szakjellegű képzettséget nyújtó, 2-4 évfolyamos felsőfokú oktatási intézmény (pl. jogakadémia, zeneakadémia, Ludovika Akadémia, hittudományi akadémia, mezőgazdasági akadémia stb.).
1885-1895 között kilenc nagyobb hazai középszintű kereskedelmi iskola "kereskedelmi akadémia" néven szerepelt. Ezek azonban nem különböznek a többi középszintű kereskedelmi iskolától. 1891-től kereskedelmi tanfolyam, 1900-1919 között főiskolai jellegű kereskedelmi tagozat, 1927-től középszintű kereskedelmi leányiskola. Az intézmény ezzel a névvel és ebben a szervezeti keretben 1948-ig működött.
A hazai tanítóképzés gyökeres reformjáról intézkedett az 1938. évi 13. és 14. törvény, amelyek alapján elrendelték a négyéves gyakorlati irányú líceumra épülő tanítóképző akadémia megszervezését. Mire azonban 1943 szeptemberében az akadémia első évfolyamán megindult volna az oktatás, a háborús nehézségek miatt, az akadémiák megszervezéséről a tanügyi hatóságok lemondtak.
1945 után az akadémia helyett inkább az ugyanilyen jelentésű főiskola nevet használja a magyar tanügyi terminológia.
Az akadémia szó néhány további, nem oktatási intézményt jelölő jelentése:
   • a tudósok rendszeres tudományos eszmecseréje a reneszánsz idején,
   • a 17-18. századi jezsuita iskolákban az önképző diák összejövetelek neve,
   • a hangverseny neve a 18. század második felében s a 19. század elején,
   • egy ország tudományos kiválóságaiból alakult testülete,
   • a 20. század közepétől a tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő előadások neve.


I. RÉSZ
TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS
RETORIKAI ÁTTEKINTÉS
- MEGHATÁROZÁSA
- TÁRGYA, FAJTÁI, ALKALMAZHATÓSÁG
FELSŐOKTATÁS
- AKADÉMIA
- FŐISKOLA
- EGYETEM
PEDAGÓGUSKÉPZÉS
- TANÍTÓK KÉPZÉSE
- ÓVÓPEDAGÓGUSOK KÉPZÉSE
- ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSE
SZAKIRODALOM ÉS FORRÁSJEGYZÉK
SZEMELVÉNYEK


Lantos Erzsébet





Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!