AZ ÉLŐSZÓ HASZNÁLATA



A BESZÉD MINT MUNKAESZKÖZ!

avagy

AZ ÉLŐSZÓ HASZNÁLATA.

Előadó:
Lantos Erzsébet beszédtanár



1929-ben, a nagy gazdasági világválság idején megjelent egy újsághirdetés, a következő szöveggel: "Tanuljon meg hatásosan beszélni!" Mit gondol, hány embert érdekelt a téma?

Felmérések bizonyítják, hogy az embereket - az egészségükön kívül - leginkább az emberi kapcsolatok, a kommunikáció befolyásolása érdekli.

A téma összetett, bonyolult és szerteágazó - mint az ember, aki használja -, így nem lehet célom a bemutatása, az összefoglalása. Amire vállalkozom mindössze annyi, hogy szemléletet adjak a használatához.


Mi is a beszéd?

A beszéd az emberek egymás közötti érintkezésének legtermészetesebb formája. Közvetlen emberi kommunikáció. Együtt kell működnünk másokkal, ki kell fejezni magunkat - érzéseinket, szándékainkat, vágyainkat, akarati tényezőinket, gondolatainkat - meg kell értenünk másokat, meg kell értenünk egymást. Más és más beszédhelyzetben, változatos körülmények között kell kifejteni véleményünket, átadni ismereteinket, befolyásolni, meggyőzni, hatást gyakorolni.

A mód, ahogyan megszólalunk, tükrözi kultúránkat - neveltetésünket, műveltségünket -, biológiai és fizikai állapotunkat, környezetünkhöz való viszonyunkat. A világról szerzett ismereteink, tapasztalataink - világnézetünk - nemcsak azt határozzák meg, hogy hogyan gondolkodunk, mit mondunk, hanem azt is, hogy mindezt hogyan fejezzük ki, hogyan mondjuk.

A beszédtevékenység alapja a valóság felidézésére, helyettesítésére, tükrözésére alkalmas nyelvi jelek - szavak - használata. Az emberi beszéd a nyelvhasználat lehetőség- halmaza.

Létrejöttének oka, hogy mondanivalónk lett egymás számára.

"Szavunk megkülönböztet az emberektől, szavunk az emberek közé sorol!"

Az élőszóval történő kommunikáció - a beszéd - a pillanat megragadásának lehetősége.

A beszélő nem keresgélheti a szavakat, nem töprenghet kifejezéseken, nem koncentrálhat csupán egy dologra csak a tartalomra, a megfogalmazásra, a nyelvi formára, vagy csak a kivitelezésre, a hangzásra is. Ügyelnie kell megnyilvánulásának, viselkedésének minden egyes külső-belső körülményére, ügyelnie kell a hallgatóságra A szavak az élő jelenlét megannyi közlésmódjával egészülnek ki - az egész ember hat.

"Szólj, s ki vagy, megmondom!"

Képesség. Képesség arra, hogy érzéseinket, gondolatainkat mások számára is hozzáférhetővé, követhetővé tegyük. A megjelenítés, az ábrázolás képessége. A gyors reakciók, a szelektálni tudás, a dönteni merés - a rögtönzés képessége.

Eszköz. A kifejezés, a tájékoztatás, a befolyásolás eszköze. Munkaeszköz. Nem kell mást tennünk csak ismerni. Figyelni rá. Cserébe megszabadít félelmeinktől, gátlásainktól. Szabaddá tesz - vagy, tönkre tesz!?

Többcsatornás kifejező rendszer. Az eredmény - a hatás - nagymértékben függ a személyes hatástól, attól, hogy mondanivalónkat hogyan tálaljuk. A legkínosabb témáról is lehet jó érzéssel beszélni, a legextrémebb véleményt is el lehet mondani, ha megtaláljuk hozzá a megfelelő formát - a hogyant?

Az, hogy mit mondunk többnyire megfontolás eredménye. Az, hogy hogyan mondjuk csak részben. Másrészt ösztönös, öntudatlan, mint amikor megijedünk, és reszketni kezd a hangunk, vagy elakad a lélegzetünk. De a hogyanok hátterében is mindig okok, szándékok, célok húzódnak.

A beszéd tudatos emberi tevékenység.

A magabiztos beszédtevékenység alapja a beszéd tartalmi elemeinek megtervezése, a gondolkodás, a szövegalkotás biztonsága, a beszéd technikai elemeinek ismerete.

Folyamat - a hangosítás folyamata.

A belső - hangtalan - beszéd, a gondolkodás során már kialakul a beszéd koncepciója, mégis, figyelmünk jelentős részét köti le a szerkesztés, az állandó ellenőrzés, hogy mit mondtunk már el, mi az, amiről éppen beszélünk, mi az, amire még ki szeretnénk térni. Ezzel egy időben - mintegy párhuzamosan - alakítjuk a gondolatot hordozó nyelvi formát, illetve a gondolat - hallgató számára is hozzáférhető - tényleges megjelenítését, hangosítását. Természetesen mindezek mellett ügyelnünk kell a kommunikációs szituációra, a beszédhelyzet által megkövetelt magatartási formára - amit még tovább színeznek érzelmeink, szándékaink, a szituációban betöltött szerepünk.

Vigyázat!

Ha a tartalmi és hangzásbeli elemek, a beszédet kísérő testjelzések, metakommunikációs jelek nem ugyanazt az információt hordozzák a közlés zavarossá, félreérthetővé válik - hitelét veszti. A hiteltelen, megjátszott közlés megöli a kapcsolatot, reménytelenné teszi a tartós együttműködést. Az ilyen kommunikáció feldühíti, vagy lehangolja a kommunikációs partnert.

Egy-egy megszólalás alkalmával azt feltételezzük, hogy amit elmondunk, azt tökéletesen megértették és a kapott reakciókat ennek függvényében, értékeljük. Nem a tényekre alapozunk, hanem a következtetéseinkre, esetleg arra, amit látni vélünk vagy hallani szeretnénk.

A félreértések elkerülése végett jó, ha a hallottakat saját szavainkkal összefoglaljuk! Jól értettem? Ha nem, tegyünk fel pontosító kérdéseket.

Az azonos nyelvűség ellenére, jelentős különbségeket találunk az egyes ember gondolkodásának akár módját és mélységét, akár kifejezésre juttatását illetően.

Felmérések bizonyítják, hogy a hallgatóság az elhangzott közlemény felére sem emlékszik. A hallgató a mondanivaló egyharmadát fogja fel a beszélő szándékának megfelelően, egyharmadára zavarosan emlékszik - inkább következtet -, egyharmadát pedig meg se hallja.

Élőszóbeli kommunikációnál az emberekre gyakorolt hatás, a befolyásolás sikere szempontjából, elengedhetetlen egész sor tényező együttese és egyidejűsége.

A logika önmagában - önmagától ritkán befolyásolja az embereket.

El kell érnünk, hogy értsék, amit mondunk.

Olyan érvekkel kell mondanivalónkat alátámasztani, amit nem lehet megcáfolni.

El kell hitetnünk, hogy tekintettel vagyunk a hallgató szempontjaira - igényeire.

Bár a kommunikációs zavarok sohasem lesznek tökéletesen kiküszöbölhetőek - hiszen a beszédtevékenység társas tevékenység - a játék szabályainak ismeretével, legyenek azok állandó, vagy a szituáció függvényében, pillanatról pillanatra változóak, tehetünk egymás jobb megértéséért.

Hogy mit tehetünk?

Csak akkor beszéljünk, ha van mondanivalónk. Ha nincs - nem vagyunk motiváltak -, inkább hallgassunk. Ilyenkor forduljunk inkább aktív figyelemmel a partner felé.

Még megszólalásunk előtt gondoljuk végig:

kihez

milyen alkalomból

miről

mit

milyen mélységig

milyen céllal szólunk.

A fent említett szempontok határozzák meg a hogyant, azt a törekvésünket, hogy megszólalásunk:

értelmes

érthető

érdekes lehessen.

Felmérések bizonyítják, hogy az embereket - az egészségükön és a pénzen kívül - leginkább az emberi kapcsolatok, a kommunikáció befolyásolása érdekli.

Mit gondol, ha 2009-ben a gazdasági világválság idején megjelenne egy hirdetés a következő szöveggel: "Tanuljon meg hatásosan beszélni!", Ön szerint hány embert érdekelne a téma?!





Lantos Erzsébet


HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely logo
home more info

   

beszédtanár logó Google+ facebook logóretorika.hu kapcsolatfelvétel skypeeTwitter artList
© Lantos Erzsébet
HangÁr Hangművészeti és Beszédoktató Műhely
Mert a beszéd munkaeszköz!